A múlt héten nekiestem teljes lelkesedéssel a munkakeresésnek.
Azt gondoltam, hogy ha már ennyire benne vagyunk az információs forradalomban, akkor én sem fogom itt fárasztani magam újságokkal, meg egyéb régimódi álláskeresési metódusokkal, hanem belevetem magam a közepébe és áttanulmányozom Magyarország legtöbbet reklámozott állásportálját, a profession.hu-t.
Bevallom a hatalmas óriásplakátözön, illetve a tv-s reklámspotok után valami sokkal magávalragadóbbat vártam.
A designjukat illetően kicsit az ősrégi windows 3.1-es életérzés szele legyintett meg. Nem tudom mások hogy vannak vele, de én nem szeretem, amikor mindenhol az oldalon újabb és újabb menüsorokkal találkozom, fenn is, lenn is, oldalt is, meg mindenhol.
Elképsztően frusztrál az a gondolat, hogy nekem itt elméletileg könnyedén meg kéne találnom, hogy hol tudok elindulni, hol tudom átnézni, hogy mi miről szól, hogyan is működik a rendszer.
Közel 5-8 perc alatt rájöttem arra, hogy mi hol van és hogy nagyjából miről is lehet szól.
Elhatároztam mindegy, hogy milyen munka, csak legyen valami. Rákattintottam az értékesítés/kereskedelem menüpontra. Kijött 400 találat... Na mondom szenzációs, ez kell nekem. Fantasztikusan sikerült 5 keresési feltétel leszűkítésével 253-ra redukálnom az állásajánlatok számát. Nekiestem kiírni őket. Olyan munka elnevezésekkel találkoztam amikről azt sem tudom, hogy mit jelent, pl.: Trade Marketing Koordinátor, Vállalati ügyfélmenedzser (miért kell odaírni, hogy vállalati, van olyan ügyfélmenedzser, aki nem vállalati?), Mérnök üzletkötő, Üzletfejlesztési munkatárs és társai...
Értem, hogy ezek nagyon jól néznek majd ki a névjegykártyámon később, de ha nem értem, hogy mi is a munka, akkor alapból továbbgörget az ember. Tíz találat kiírásáig jutottam, aztán belefáradtam és kikapcsoltam a gépet, mert majd kifolyt a szemem.
Másnap, ismét belevetettem magam a "kalandba". Gondoltam merek nagyot álmodni és megpróbálok a "szakmámnak" (nem hiszem, hogy igazából van ilyen, csak ehhez értek a legkevésbé rosszul talán) megfelelő helyet keresni.
Az első nagy pofon. Az általam elvégzett sulinak, amilyen papírral ők anno elláttak, annak egyszerűen nincs megfelelő kategóriája az álláskategóriáknál. Én gazdasági területen végeztem. Itt három kategória van Számvitel / Pénzügy / Kontrolling vagy Bank / Biztosítás, esetleg Cégvezetés (Najó, ezt én sem gondoltam komolyan :) ). A kérdésem az lenne, hogy mi van azzal, aki közgazdász szeretne lenni, gazdasági elemző, gazdaságmatematikus, gazdaságinformatikus, stb, stb. Ezek az általuk létrehozott kategóriák nem fedik le a teljes képet, így nekem lényegében teljesen használhatatlan a rendszerük.
Gondoltam, sebaj. Nincs munkám régóta. Kiírom amit lehet. Kiírtam a szimpatikusnak talált kategóriák közül 12 állást. Így a kereskedelmi állásokkal együtt ez már egy elég tetemes mennyiség lett. Összekaptam minden bátorságomat, és a kereskedelmi állásokra elkezdtem motivációs leveleket irogatni. Nem tudom másnak ez mennyi idő, én átlagosan 1-1,5 óra alatt végeztem eggyel. A nyolcadik motivációs levél után feladtam. Azt gondoltam ennyi már elég lesz, ezek közül valahova biztosan kellek.
Felfrissítettem a CV-met (nem mintha, túl sok új került volna hozzá, csak más a címem, meg a telefonszámom), aztán megírtam a cégeknek az e-maileket és elküldtem szépen egyesével az összes helyre a levelemet.
Hajnali 3:22 volt, amikor aludni mentem, de sebaj, éreztem, hogy hasznosan töltöttem a napot, meg lesz ennek a gyümölcse.
Másnap újult erővel keltem fel az ágyból. Úgy éreztem a mai nap az enyém lesz. Lementem a boltba bevásárolni, majd ültem a gép előtt, és vártam az első e-maileket.
Ahogy ez lenni szokott: semmi. Az első nap senki nem írt. Gondoltam biztosan egyeztetni kell a főnökkel, meg összevetik a többi beérkező jelentkezővel.
A következő nap már mérsékeltebben, de még mindig optimistán vártam a válaszokat. Egyetlen e-mail érkezett. Olyan volt az érzés, mint a filmekben, pulzusszám emelkedik, a torkomban érzem a szívverésem, és várom a csodát... Hiba volt. Másfél sorban arról tájékoztattak, hogy az ajánlatot már betöltötték és szeretnék megtudni, hogy hol találtam meg a hirdetésüket. Se egy sablonos köszönjük a jelentkezését, se semmi és még én írjam meg, hogy hol felejtették fenn... Arra várhattok.
Eltelt egy hét. Senki más nem válaszolt. Letörtem, elkeseredtem, és az önbizalmam is még tovább zuhant. Sebaj, holnap nekiállok és amiket kiírtam állások, azokat is megpróbálom.
Arra gondoltam, hogy minden portálnál csinálok egy összegzést, hogy könnyebben összehasonlítható legyen, és ha valaki munkát keres az tanulhasson az én hibáimból.
Profession.hu
1. Van egy elég cikis Windows 3.1-s életérzés.
2. Mindenhol gombok, nehézkes struktúra. Kell pár perc, míg az ember felfogja miről is van szó. Nekem legalábbis kellett.
3. Sok állás van, de ezek rosszul strukturáltak és nem lehet elég könnyen megtalálni amit az ember keres. A kategóriák hiányosak.
4. Multicégek és multicégek mindenhol, ha valaki nem egy óriáscégnél akar dolgozni, annak ez teljes zsákutca
5. Lejárt hirdetések vannak kitéve...
6. Az önéletrajz-regisztráció elmegy, de ez sem igazán tetszik.
Összpontszám (1 - 10): 5.4
